Sóder alapok

Ha a legfontosabb építőanyagokat kellene összegyűjtenünk, akkor a sóder az elsők között helyezkedik el. Ennek több oka is van. Egyrészt nagyon könnyen bányászható, másrészt tiszta és sokrétű törmelékanyag. Sokan azt gondolják a sóder egyenlő a folyó-vagy tómedrekből kitermelt kavicsokkal, de valójában a sódert nem csak kavicsok, de homok is alkotja.  Legtöbbször folyókból, tavakból vagy tenger mellől bányásszák. A kavicsok csiszolt felületéért a víz kőzetkoptató hatása felel. Ha mikroszkóp alatt vizsgáljuk akkor ez a törmelékanyag nem más, mint kvarcból és kvarcitszemekből álló törmelék, amelyben sokszor egyéb szennyezőanyagook is (pl. fa, üveg, cserép, műanyag, fém, agyag stb.) megtalálhatól. Az ömlesztett anyag minőségét ezeknek az anyagoknak az mennyisége határozza meg. minél kevesebb a szennyeződés, annál magasabb minőségű az építészeti alapanyagunk. Ez a felhasználhatóságát is meghatározza, tehát nem mindegy, milyet vásárolunk. Az eltérő alkotóelemek eltérő állagot eredményeznek. A lelőhelytől is függ, milyen tulajdonságokkal bír a sóder, mekkora a szemcseméret, milyen jellegű és mértékű a szennyeződés. A csoportosítása is ezek alapján történik.

Sóder – sok a sóder

A sódert elsősorban az építőipar használja fel. Ezen belül is legtöbbször a betonozáshoz. A beton megfelelő minőségéhez elengedhetetlen a jól megválasztott ömlesztett anyag, annak megfelelő szerkezete és tisztasága. Ha rosszul választunk alapanyagok, akkor a beton előbb-utóbb megrepedezik, beton dilatáció következik be. Talán az egyik legkényesebb művelet a beton nyomtatás. Ilyen esetekben a hibás választás súlyos anyagi károkkal járhat.

A bányából kinyírt alapanyagot ezért gondosan rostálják és mossák (vagyis szűrik). Erre a munkafolyamatra a vízparton gyűjtött ömlesztett anyagból általában nincs szükség, hiszen a természet végzi a munka nehezét. Emiatt előfordulhat, hogy egyik-másiknak magasabb az ára.

Ahhoz, hogy jól válasszunk, érdemes megfelelően ellenőrzött bányából beszerezni a szükséges mennyiséget, esetleg olyan partnerrel működni együtt, akik nyerőhelyről szállítják azt.

A betonozás nem az egyetlen lehetséges felhasználási mód, ennél sokkal több rejlik ebben a kőzettörmelékben. Alapozáshoz, vakolóhabarcs kikeveréséhez, kerti tavakhoz, szegélyezéshez, aljzatkiegyenlítéshez, vízelvezetők kialakításához stb. is megfelelő. A szemcseméretet a felhasználási szándék szerint kell kiválasztani.

Sóder méretek

A legkisebb 4 mm környéki, az alatt homokról beszélünk. Ez kinézetre majdnem olyan is, de felhasználási módjában mégis sódernek számít. Finomságát dupla rostálással érik el. Nagyon alapos, nagy precíz munkához ez a legjobb választás. Afféle aranyszabály, hogy minél finomabb sóder az alapanyagunk, annál jobb minőségű lesz az eredmény. Természetesen vannak olyan építési folyamatok, amikor elegendő nagyobb szemcsékből álló ömlesztett anyagok választani. például teherhordó betonfelületek alá a finom szemcsés alapanyag nem lesz megfelelő.

A 4mm-es szemcseméret felhasználható kiegyenlítő-vagy simító betonozásnál, vakolóhabarcs előállításához, térkövek alá, fugázáshoz stb.. A 8 mm körüli szemcseméret a néhány centiméteres betonfelületekhez jó, fugázáshoz is használható, aljzatokat lehet vele kiegyenlíteni vagy lépcsők és járdás kiöntéséhez való. A kb. 26 mm-es szemek nagyobb vastagságú felületekhez, alapozáshoz, lépcsők kiöntéséhez, talaj feltöltéséhez és felületképzésre alkalmas. Az ennél nagyobb méretű besorolású ömlesztett anyag már házalapok kialakítására is alkalmas.

Tökéletes sóder cement arány

Ebben valószínűleg senki sem fog egyet érteni, de abban igen, hogy a kulcs az arányokban van. A sódert alapvetően köbméterben mérjük, ahogy a legtöbb ömlesztett anyagot. Egy m3 sóderhez kb. 50 kiló cementet érdemes adni, amennyiben betonozás a cél. Ez a mennyiség azonban attól is függ, mennyi a hozzáadott víz.  Az ömlesztett anyag vizessége alapvetően befolyásolja a többi alapanyag arányát, tehát nem alapozhatunk pusztán arra, hogy itt meg ott ezt meg azt olvastam.